Az előző részek tartalmából:
Egy csomó ideje nem írtam, úgyhogy az eddig történteket nagyjából visszapróbálom idézni..
2. rész: A család /avagy hogyan szelídítsd a kölködet/
Egy akkora, úgynevezett 'gyereknek' titulált élőlénynek, mint én, körülbelül két fajtája lehet egy bizonyos szempontból: az anyuci pici kedvence, aki mindig tökéletes, állandóan a szülők seggét nyalja, lesi minden kívánságukat, éjjel-nappal lehet csicskáztatni, és beárul, ha valami rosszat csináltál. Már rosszul hangzik nemigaz? :D
És még itt van az a másik alfaj, aki: leszarja ki, mit csinál, ha a szülők utasítják valamire, azt mondja: Mindjárt! -de ez nála azt jelenti: - Húzz el a szobámból! :D A végén úgyis valamelyik ősének kell megcsinálni a rábízott feladatot.. Elvan a maga kis világában, mindig rendetlenség van a szobájában, és bármit csinálhatsz neki, úgyse fogja kitakarítani, maximum egy évben egyszer XD.
Na, ez utóbbi vagyok én :D . A szüleim már mindent megpróbáltak, hogy megváltoztassanak, de szerintem nemis kell mondanom, hogy sosem sikerült.. Mindeddig.
DC.DC.DC.DC.DC.DC.DC.DC.DC.DC.DC.DC.DC.DC.DC.DC.DC.DC.DC.DC.
Az elmúlt 1-2 hónapban gyökeresen megváltoztam. Ha drágajó édesanyám megkér valamire, muszáj teljesítenem, de őszintén nemis ellenkezem..Hogy mi a titka?Cipő! xDD Évek óta szeretnék egy DC cipőt, de sose kaptam meg.. Most viszont már annyira elfajultak a dolgok a nevelésemet illetően, hogy anyának ez volt az utolsó reménye, hogy megváltozok. :D Hát.. mitnemondjak rátapintott a lényegre :D és mostmár szinte a fellegekben jár, hogy milyen rendes gyerek lettem :D.
Tehát a legtutibb nevelési módszer: vedd meg a kölködnek ami kell neki, és száz , hogy egy angyalt faragsz belőle! xD ;)
(De vigyázat! Ne vidd túlzásba, mert akkor csak egy elkényeztetett kis pöcs lesz, és onnantól már semmi nem fog hatni.. :D )